2009. január 29., csütörtök

ÖSSZHANGOT!

"Összhangban egy másik emberrel csak akkor lehetek, ha magamhoz hűséges vagyok. Ha elárulom magamat, a másikkal is rossz viszonyba kerülök. Rossz viszonynak nevezem azt a kapcsolatot, ahol kiszolgáltatott leszek vagy zsarnok. Ahol belegázolok a másik lelkébe. Ahol föladom magam, csak azért, hogy a másik befogadjon. És nem engedem a társamnak, hogy önmaga legyen. Ahol függővé válok, kiszolgáltatott, és a "szeretet" nevében olyasmit művelek, melytől nemcsak szenvedek, de önmagam előtt szégyellem is. Azon az áron, hogy magamat elvesztem, nem lehet szeretni"

Müller Péter

2009. január 27., kedd

ARS POETICA HELYETT

ANTOINE DE SAINT-EXUPERY: FOHÁSZ Néha lelkünkből szóló gondolatra bukkanunk. Így vagyok én ezzel az alkotással(is. Mindenki számára hasznos gondolatok, amit kiemeltem íróknak, és nekem a legfontosabb




Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak
erőt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és
forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és
tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú
vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak
átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem
a váratlan örömöket és magaslatokat!

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő
bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások
mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!
Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb
és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és
a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül
- egy kis jóságot
közvetíthessek!


Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!




Lovas Éva. rovata (leva.virtus.hu)

2009. január 24., szombat

Ítélkezés vagy vélemény?

Fénysugarak írása az Ötről Hatra oldalról

Sokszor gondolkodunk el a másik ember cselekedetein és véleményt alkotunk róla. Néha ezek a vélemények már nem is vélemények, hanem ítéletek. A határ szinte meghúzhatatlan.

Sokan gondolkodunk és rakosgatjuk a körülöttünk élőket ide vagy oda. Sokszor magunk fölé, mert azt gondoljuk, hogy ő jobb vagy több nálunk. Vagy épp lenézzük kevesebbnek tartjuk magunknál. Egyik sem jó. A saját életemben is van így természetesen. Én sem vagyok kivétel. Megismertem egy hölgyet, aki már nagyon tudatosan élte az életét és tisztán látta a körülötte élőket. Mindig azt mondta nekem ne tégy magad fölé, mert csalódni fogsz. Fogadd el, hogy Te épp olyan nagyszerű vagy, mint amilyennek engem gondolsz. Múltak az évek és jobban megismertem az életét. Megismertem a gyengeségeit. Kezdtem másként nézni rá. Ő csak mosolygott. Már kezdtem kicsit csalódottabbá válni. Kezdett nagyon is "ember" lenni és ő csak mosolygott tovább. Pontosan látta, hogy mi zajlik bennem és azt mondta: nem azok vagyunk, amit mások gondolnak rólunk. Soha ne tégy senkit magad fölé és nem fogsz csalódni az emberekben. Azokat akiket eddig kevesebbnek tartottál magadnál azoknak is add meg a lehetőséget, hogy jobban megismerd őket és akkor rájössz, hogy ő is pont olyan, mint te vagy. Hiszen mind egyek vagyunk.


fenysugarak rovata (fenysugarak.virtus.hu)

2009. január 19., hétfő

Érdemes átgondolni...


A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.
Stephen King

Ne vesztegesd idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra, hogy veled töltse.
Gabriel García Márquez

Nem tudjuk kimondani. Szerelmes vagyok, nem eszem, nem alszom, elvarázsolt állapotban élek, szárnyalok a boldogságtól, öngyilkos akarok lenni, megszépülök, lefogyok, olyan vagyok, mint egy őrült - s azt mondom a kedvesemnek: "Szeretlek!" ... Mi ez?! ... Mi az, hogy "szeretlek"? Hol van ez a szó, ahhoz képest, amit élek? Sehol! Méltatlan a valósághoz! ... Nem kellett volna kimondani! Nem kevesebbet mondtam vele, hanem valami egészen mást! Semmit. Azt kellett volna mondani, hogy őrült vagyok, benned akarok élni, fáj, ha nem látlak, félek tőled, egyszerre vagyok kétségbeesett, alázatos, hatalmas, rémült, boldog, nyomorult... A sejtjeim szomjaznak rád... Azonnal meg akarok halni, és örökké akarok élni veled!... De hol jön ehhez a szó, hogy "szeretlek"?!... Ami a lélekben egy egész világ, az kimondva egy kopott, értéktelen jel. És ez minden nagy élményünkkel így van. Elmondhatatlanok.
Müller Péter


Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz.
Márai Sándor


Lehet, hogy hosszú távon a pesszimistának van igaza, de az optimista jobban érzi magát közben.
Daniel L. Reardon


Amit a szem nem lát, a szív azt is érzi.
Paulo Coelho

+ egy tanács:
Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.
Woody Allen

2009. január 18., vasárnap

A boldogságról


A pénz csak ott boldogít, ahol más nem adhatja meg a boldogságot.
Jane Austen


Fütyöréssz, miközben dolgozol!
Walt Disney


A gyógyító öröm egyenletes napsütés belül. Ez az élet kiolthatatlan lángja, amely kezdet nélküli s végtelenbe rezgő derűvel világítja meg a körülötte hullámzó erők szimbólumokban kifejeződő jelbeszédét.
Szepes Mária


Az öröm művészete abban áll, hogy önmagából táplálkozik. Nem szorul alkalomra, erőltetett csiholásra, mert akkor szalmalánggá válik, amelynek ellobbanása után mélyebbnek tűnik a sötétség.
Szepes Mária


Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.
Wass Albert


Ha mindenekelőtt a magad kedvére teszel, attól boldog leszel, és a te boldogságod felderíti a körülötted lévőket.
Virginia Cleo Andrews


Lehetetlen boldognak lenni, ha nem akarjuk; akarni kell tehát a boldogságot, és megteremteni.
Émile-Auguste Chartier


Nem az a boldogabb, akit a szerencse minden kegyével elhalmoz, hanem az, aki semmiben sem szorul rá.
Lucius Annaeus Seneca

2009. január 17., szombat

A boldogság titka



“A világon mindenki a boldogságot hajszolja - és van is egy biztos mód, amellyel megtalálhatjuk: ellenőrizzük a gondolatainkat. A boldogság nem a külső körülményeken, hanem a belsőnkön múlik. Nem az a tény tesz boldoggá vagy boldogtalanná, hogy mid van, ki vagy, hol vagy, mit csinálsz - csakis az, hogy mit gondolsz minderről. Például két ember lehet ugyanazon a helyen, és teheti ugyanazt egyszerre, mindkettőnek nagyjából ugyanannyi pénze és tekintélye lehet - mégis lehet az egyik szerencsétlen, a másik pedig boldog. Miért? A dolgok eltérő megítélése miatt. Éppen annyi boldog arcot láttam a pusztító hőségben napi hét centért izzadó és küszködő kínai munkások között, mint a New York-i Park Avenue légkondicionált hivatalaiban.”

(Dale Carnegie)

Boldogság dal

Eljön a napja meglásd, tán észre sem veszed,
csak sokkal szebben süt rád a nap, csak mindenki szeret.
Nem tudod mitől van, egyszer csak énekelsz,
s nevetsz mert a dallam arról szól, hogy szeretsz.

Sétafikálsz az utcán, s mindig jön egy barát,
és ha a kedved fogytán, ő énekel tovább.
Szomorú vagy, magad vagy, és úgy érzed, dől a ház,
egyszer csak kopogtatnak, s ott áll, akire vársz.

A boldogság egy hajszál, egy szó, egy mozdulat,
Csak mozdulj meg, csak szólj már, csak el ne hagyd magad!

2009. január 14., szerda

Életszabály


Ha egy szép élet vágyát őrzöd,
a múlttal nem kell törődnöd.
S mindig úgy tégy, ha veszteség ér,
Minthogyha újjászületten élnél.
Mit akar?-kérd meg minden naptól,
és minden nap felel majd akkor.
Tetteidnek tudjál örülni,
más tetteit tudd megbecsülni!
Főként ne gyűlölj egy embert se,
s a többit hagyd az Úristenre!"

Goethe

Fontold meg...




A legszebb dolgok mindig a közelünkben vannak!
A lélegzet az orrunkban, a fény a szemeinkben,a virágok a lábunknál, a munka kezünkben.
Az Igazság ösvénye előttünk!
Ne kapaszkodjunk a csillagok felé,de becsüljük meg hétköznapi feladatinkat,abban a biztos tudatban, hogy a mindennapi kötelesség és a mindennapi kenyér a legszebb dolog az életünkben.

(Robert Louis Stevenson)

2009. január 10., szombat

ISTENI ÉRINTÉS - a hely, és a tárgyak szelleme


EGY ÚTI BESZÁMOLÓ KAPCSÁN, avagy: A FELEMELŐ PILLANATOKÉRT Mi van a földben? Mi van a levegőben? Mi van egyes tárgyakbaban, hogy megérintenek, és "beszélnek" hozzánk?
Sándor kedves barátom. Érdekes módon, bár ő idősebb nálam, és férfi, az agyunk eléggé egy srófra jár. Sőt, azt hiszem, a lelkünk is...Büszke vagyok a barátaimra, büszke vagyok rá, hogy ő is a barátom.
Mert Ember, nagy E-vel.Sikeres vállalkozó, három gyerekes apa, sőt, immár boldog nagyapa. Elfoglalt. Mégis mindig szakít időt a közösségi munkára, és cikkeket is ír. Olykor elküldi őket nekem. Mikor néhány éve a második írását megkaptam, szerettem volna nyomtatásban, az általam szerkesztett lapban megjelentetni. Rákérdeztem. Azt válaszolta: Persze! Amit én neked küldök cikket, azt bárhová berakhatod. Hiszen azért írom őket, hogy olvassák, hogy az érzést átadjam.Én is így vagyok vele. Alább tehát következzék az ő írása, utána pedig néhány a gondolat, és érzés, amiket bennem keltett.


***************************************** *-

Mazal U' Bracha Áldás és szerencse! - Ezzel a köszöntéssel nyugtázzák Izraelben a gyémánt üzletet. Merthogy az izraeli kereskedők mindenben benne vannak, ami üzlet, még a gyémántban is. Persze az arab „unoka testvéreknek” sem kell, kis üzleti érzékért a szomszédba menniük. Ezt a közelmúltban, Izraelben járva saját bőrünkön tapasztaltuk.
Nemrég egy híres televíziós személyiség azt nyilatkozta, hogy bár ő „csont” ateista, de amikor TEL AVIV-ban leszállt a repülőgépe és izraeli földre lépett, valami megmagyarázhatatlan érzés kerítette hatalmába. Sehol a világon máshol nem tapasztalt ilyet. Mi is valami hasonlót éreztünk 26-an, akik október közepén Izraelben jártunk, a Pintér Imre vezette csoporttal. És ez a különleges érzés csak fokozódott, amikor lábunk követte Jézus lábnyomát. Ha egy hitetlen megérzi a földön, vízen, levegőben is, hogy itt semmi nem olyan, mint a világ más helyein, akkor egy keresztény mennyivel inkább.A biztonsági intézkedéseiben is egyedülálló Izrael, hétszer ellenőriztek minket /a hét a teljesség száma itt is működik /, mire be-, vagy kiléphettünk országukból.. Már a repülőgép sem akkor és onnan indul, ahová meg van hirdetve. A biztonságiak mire az útlevelünket kezükbe fogják, már mindent tudnak rólunk. Nagy a felelősségük, mert egyik biztonsági emberük / előre nem tudja ő maga sem /, a repülőn is elkíséri az utasokat, és ha olyat engedtek át szűrőjükön, aki veszélyezteti a repülőgépet, akkor ugyan úgy veszélybe kerül a biztonsági ember is. Utunk végén mindenki elmondta, mi volt a legnagyobb élménye. Nem volt könnyű válogatni. Az idegenvezetőnknek, Michaelnek magyar és zsidó gyökerei voltak. Ízesen beszélt magyarul, nagyon tetszett, amikor a több évszázados, évezredes mozaikokra azt mondta, mozajkák. Édesanyja vitte ki másfél évesen a Szentföldre a világháború után, édesapját a Dunába lőtték. Nem csoda, hogy a Holocaust Múzeumba nem tudott bejönni, kérte ezt nézzük el neki, mert olyan sebeket szaggat fel benne, amelyek soha nem tudnak begyógyulni. Még nekünk se volt könnyű végignéznünk azt a tömény szenvedést, amelynek emléke ott látható volt. A legmegrázóbb az a film volt, amikor a haláltáborokban a tetemeket egy árokba dózerolták. Fantasztikus, ahogy Izraelben benne van a levegőben a múlt, a jelen és a jövő. A jelen legnagyobb élménye az ICEJ felvonulás volt, Jeruzsálem utcáin. Idegenvezetőnk, Michael is velünk vonult, ausztrál kenguru bőrből készült kalapjába tűzött magyar zászlóval. Miért vonultunk 127 országból a „világ” fővárosában Jeruzsálemben? Jeruzsálem békéjéért. A közel 10.000 felvonuló demonstrálta, hogy Isten népe mellett vagyunk, békét és békességet kívánunk e népnek, nemzetnek, földnek. Shalom, shalom, shalom, visszhangzott az egész városban. Budapest utcáin se volt semmi felvonulni 2000-ben, de a jeruzsálemi felvonuláshoz foghatót nehéz elképzelni. Jézus szamárháton vonult, mi csak gyalogosan. Jézus a Mennyből jőve fog legközelebb bevonulni Jeruzsálembe, mi Budapestről jőve vonultunk. De ott járni, ahol Jézus járt kétezer éve, és Jézus fog járni hamarosan? Kifejezhetetlen élmény! És, hogy teljes legyen az október 15-i élmény, este megnézhettük a Siratófal alatti alagutat, mely kevesek kiváltsága. Az eredeti utcaköveken járva, az eredeti kőtömböket látva, a régi Templom falaitól és annak Szentélyétől 6 méterre állva, kinyílt a múlt és berobbant a jövő. Nem volt kérdés, mégis minden kérdés volt. Úgy éreztük értünk mindent, és semmit sem értettünk.Kezeimmel megfogtam az évezredes kőtömböket, és a Szentély közelében megállva éreztem, vibrál minden. Isten energiáit mintha koncentráltan sugározták volna a kövek. Most értettem meg Mózest az égő csipkebokornál, vagy Izrael népét, amikor Mózes lejött a kőtáblákkal a Sínai - hegyről. Mazal U' Bracha - Áldás és szerencse! Shalom – Békesség! Idegenvezetőnk úgy köszönt el, az ősi izraeli köszöntéssel, hogy Egy év múlva ismét Jeruzsálemben. Én ezt magyarosítanám: Egykor, az idők végén találkozzunk mindenkivel a Mennyei Jeruzsálemben!


Durkó Sándor László


***************************************** *********

Mint a fentiekbők is kitűnik, az írás szerzője hívő, egy keresztény közösség aktív tagja. A kedves olvasó legyen szintén keresztény, Krisna tudatú, Buddhista, vagy bármely más vallás híve, netán ateista, vajon, volt-e hasonló helyzetben? Gondolok itt arra, hogy megérintette a lelkét egy csodás táj, egy kegyhely, egy épület, vagy akár egy tárgy?Fantasztikus érzés! Bennem az írás ilyen emlékeket ébresztett. Amikor jársz valahol, és úgy érzed, ott szinte felemelkedik a lelked, minden egyszerű, tiszta, és világos... különös gyugalom és boldogság áraszt el. Jómagam így voltam például a Szalajka völgyben. De, máshol is, a természettel kettesben maradva, egy-egy szép kiránduláson. Gondolom, sokan vannak, akik hozzám hasonlóan szép emlékeket idéznek most. Talán vannak olyanok is, akik nem értik, mire gondolok. Pedig, én nem csak a tájjal, hanem nagyon sok régi, tán ütött kopott, csorba tárggyal is így vagyok. Vonzanak, és örömet adnak!Tessék kipróbálni! Útmutatásul annyit mondhatok, pörögve nem megy! Hangosan nevetgélve, nagy társasággal másféle vidámság az eredmény. De, ha leülünk egy csendes helyen, ahonnan szép látvány tárul a szemünk elé, például a a napsugarak játéka a lombokon, a kis patak habjának fodrai, vagy egy fiókáit etető madár, netán egy rég elporladt üvegműves helyenként csorba szélű, de mesteri cirádákkal díszített remekbe szabott pohara; ha hátrahagyjuk a töprengeni valót, és csak az előttünk lévő csodába merülünk, legapróbb, rejett szépségeit feltérképezve, nos, akkor, valószínűleg sikerül!És, akkor, talán a bevezetőben feltett kérdésekre is sikerül választ adni.

ISTEN HOZOTT!



Szeretettel Üdvözöllek !